Pénteken kora délutánig összesen 7901 fő nyilatkozott arról, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tagja kíván maradni – tudta meg az RTL Híradó a kamarától.
Mai hír, hogy a Belügyminisztérium vadonatúj törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amiben azt tervezi, hogy megszüntetik a kötelező orvosi kamarai tagságot. A MOK hétfő délután sajtótájékoztatón reagált a friss tervezetre, miközben alig 3 órát hagyott az országgyűlés a módosító indítványok benyújtására.
Hétfőn tárgyalást folytatott a Magyar Orvosi Kamara képviselőivel Pintér Sándor belügyminiszter, és azt kérte, hogy a MOK számszerűsítse és nevesítse a problémákat – tudta meg a Népszava.
Ne írják alá a háziorvosok az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe a kormánnyal folytatandó tárgyalások eredménytelensége esetére – ezt szavazta meg közel egyhangúlag a Magyar Orvosi Kamara szombaton megtartott rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése. Sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké - hívja fel a figyelmet a kamara.
Hatalmas érdeklődés övezte a Magyar Orvosi Kamara vezetőinek, valamint a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának nyilvános - online közvetített - egyeztetését, amely feszült hangulatban, az egyet nem értések tisztázásával indult, majd több bizonytalan, a jogszabályokból kikövetkeztető értelmezés tisztázására is adott lehetőséget. Közben viszont az is jól érzékelhető volt, hogy egyetlen ilyen egyeztetés nem elegendő, az érintettek körében ugyanis nagy az információhiány, és ebből kifolyólag a bizonytalanság érzése. Főleg annak fényében, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elmondása szerint az egészségügy permanens átalakítására készül, fél évente várhatóak lényeges új rendeletek.
A magyar egészségügy érdemi szerkezeti átalakításra, szakmai és szabályozási fejlesztésre szorul - fogalmazott Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Private Health Forum rendezvényen tartott előadásában. A kamara első embere a köz és magán egészségügyi rendszer optimális viszonyának kialakításáról, annak feltételeiről beszélt részletesen. Ennek keretében többek között leszögezte: tisztességes közellátás nélkül nem lehet a köz- és a magán viszonyát rendezni.
Megerősítette tisztségében Kincses Gyulát a Magyar Orvosi Kamara - áll a testület közleményében.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége levelet küldött Pintér Sándor belügyminiszternek múlt héten, miután az új kormányban a tárcavezetőhöz tartozik az egészségügy. Ebben vázlatos felsorolást ad a MOK arra vonatkozóan, hogy milyen beavatkozásra van szükség az ágazat érdekében. Meglátásuk szerint a programalkotás kormányzati feladat, a kamara viszont segítséget nyújt ebben. A javaslataik között szerepel például az állami és magánellátás összehangolása. Meg kell vizsgálni, hogy a közforrások milyen módon és feltételekkel kerülhetnek a magánszolgáltatókhoz.
Egy „új, komplex nemzeti programra” van szükség az egészségügyben a kedvezőtlen folyamatok megfordítása, „a lakosság egészségi állapota, munkakészsége, illetve az ellátás minősége, hozzáférése” javítása érdekében, amelynek kidolgozásában kész segíteni a Magyar Orvosi Kamara és szükségesnek látja egy önálló egészségügyi minisztérium visszavezetését is – derül ki abból a nyílt levélből, amelyet a MOK elnöke, Kincses Gyula írt Orbán Viktor kormányfőnek az új kormányzati ciklus elindulása alkalmából. Kincses a levél kapcsán az Indexnek azt is mondta: „Látok esélyt a komplex megújulásra, ezt viszont mindenképpen a ciklus elején kell meglépnie az újonnan alakuló kormánynak”.
Az utolsó átfogó egészségügyi terv 11 éve készült, így az a kormányzati szlogen, hogy „folytatjuk”, nem elegendő, szükség van egy új mestertervre, amely „egyidejűleg foglalkozna a forrásteremtéssel, a humán erőforrással, a kompetenciák átrendezésével, és mindezt a magánegészségügyre is kiterjedően” – hangsúlyozta Kincses Gyula a Népszavának adott interjúban.
A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közös felhívást intézett a döntéshozókhoz és közvetett úton a betegekhez is. A 12 pontból álló javaslatcsomagjukat egy szerdai eseményen mutatták be, ahol szóba kerültek az állami ellátórendszer problémái, az ellátási hiányosságok, a Covid-járvány hatásai, a kormányzati intézkedések következményei, vagyis értékelték az elmúlt évek egészségügyet érintő folyamatait. A megszólaló szakemberek és érdekképviseleti vezetők arra figyelmeztettek, hogy a többéves orvosi béremelés csak arra volt jó, hogy ne legyen tömeges a pályaelhagyás, a magyar egészségügyi rendszer azonban már régóta egy lejtőn van, melynek vége a szakadék. Egyre kevesebb a szakember, nincs megfelelő utánpótlás, sokakat elszív a magánegészségügyi szektor és ha így megy tovább, akkor bedől a magyar közellátás. Ennek megelőzésére fogtak össze az érdekképviseletek, és fogalmazták meg a legfontosabb tennivalókat. Úgy vélik ugyanis, hogy nincs vesztegetni való ideje a magyar egészségügy átalakításának.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Kincses Gyula közösségi oldalán válaszolt az oltásokkal, főképp a negyedik oltással kapcsolatos kérdésekre. Kincses szerint, akinek nincs 3 oltása, az azonnal kérje, illtetve kijelentette, hogy fokozott kockázatot jelent, ha valaki 60 év feletti és Sinopharm alapoltással rendelkezik.
A hosszas várólisták egyik oka a koronavírus miatti műtéti leállások mellett a hálapénz eltörlése, sok orvos ugyanis a béremelés ellenére rosszabbul keres, mint korábban - derült ki az RTL Híradó riportjából.
Az augusztus 20-i tömegrendezvényeknek kiemelt kockázata van járványügyi szempontból, és reméljük, hogy ez arra fogja sarkallni a kormányt, hogy meghozza azokat a járványügyi szigorító lépéseket, amelyeket a minap javasoltunk - mondta el az RTL Híradó pénteki adásában Kincses Gyula.
A MOK-elnök szerint már most el kellene kezdeni a felkészülést a negyedik hullámra, és megkezdeni a kontaktkutatást, valamint a tesztelést, Kincses Gyula egyelőre egyetlen szigorítást javasolna: a védettségi igazolvány használatának visszahozását. A Magyar Orvosi Kamara tárgyalást kért a kormánytól az orvosi bérrendszer rendezésésről: az alapbérek színvonalával ma már nincs gond, azonban a bérrendszeren még több ponton finomítani kell, a pótlékok és a túlmunka szabályozását kellene rendezni - hangzott el az ATV műsorában.
Augusztus 1-jétől minden egészségügyi dolgozó számára kötelező a koronavírus elleni védőoltás, akik ezt (méltányolható egészségügyi indok nélkül) elutasítják, szeptembertől nem dolgozhatnak a szektorban. Azt nem tudni pontosan, hogy hány oltatlan egészségügyi dolgozó van, illetve azok mennyire elszántak az oltás visszautasításában. Amennyiben ez tömeges lesz, egyes területeken munkaerőhiány léphet fel.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
